2000. október                                                                                see in english below

 

Bevezető                                                            

 

 

Bevezetek. E pillanatban nem egészen tudom, hogy mit, de úgy döntöttem, ez nem fog zavarni.

 

Ez a CD tartalmaz egy Váli Dezsőt. Ez a tartalma. Mondhatnánk, véges miként tartalmazhat végtelent, rendben, javítsunk, a CD tartalmaz VD-ből egy jó nagy darabot. Tartalmazza VD egy nézetét. (Ki néz?) Egy változatát. Egy fölfogását. Úgy azonban, hogy mégiscsak az egészet felöleli. Mindent.

 

Mindent, amit VD összevillázott magáról, elsősorban tehát a műveit. Minden látható. Azok is, amelyek nem láthatók, mert mondjuk egy távoli, setét közraktárban telelnek, vagy szanaszét, ki tudja, hol. (VD tudja, és mondja.) Mintha titokzatos, idegen helyekre pillanthatnánk be, valaki fogja a kezünket, gyere, mutatok valamit.

 

És nemcsak valamit mutat, vagyis a képeket, hanem mindent, ami a kezeügyébe akad, tőle, róla, írva, mondva, nézve, hallgatva.

 

Érdekes volna ezt az egészet műalkotásnak tekinteni, melynek tárgya, műfaja, médiuma: Váli. Egy Válit látunk hát, egy Váli teremtette Válit.

 

Az, akit az Úristen teremtett, szigorú, komoly művész. Itt, ebben a gesamtkunstwerkben azonban látunk egy komolytalant is, egy naprakészet, mozgékonyt, egy interneccest, hiút és hülyülőt, narcisztikust és így önirónikust. Ahogy a költő mondja: egy ürgét.

 

Régi és új ritkán van így egyben.

 

Esterházy Péter

 

 

 

Introduction

 

I’m introducing. At the moment I don’t really know what, but I’ve decided that this will not disturb me.

 

This CD contains one Váli Dezső. This is the contents. One could ask how something finite can contain something infinite, right, correction: the CD contains a large piece of VD. Contains an elevation of VD. (Who is the elevator?). A variation. An aspect. In a way that it embraces the whole. Everything.

 

Everything that VD has raked up, his works, first of all. Everything can be seen. Even those that cannot be seen because, say, they are in a dark, remote storage room, or scattered, who knows where. (VD knows where, and he tells us.) As if we could peep into strange mysterious places, somebody takes us by the hand, come, I’ll show you something.

 

And he shows us not only something, i.e. the paintings, but everything around him, by him, about him, written, spoken, seen and heard.

 

It would be interesting to see this whole as a piece of art, whose subject, genre, medium is Váli. So we can see a Váli, a Váli created by Váli.

 

The one created by God is a strict and serious artist. Here, in this Gesamtkunstwerk we can also see a frivolous one, an up-to-date, an agile, an interneat, a conceited and a demented, a narcissistic, and thus, a self-ironic. As the poet says: a guy.

 

Old and new are rarely so coherent.

 

Péter Esterházy